Évtizedes szerető, párhuzamos család, hatalmas tartozás. Súlyos családi titkokról ír könyvet Singer Magdolna

Singer Magdolna író, gyásztanácsadó a 20. könyvén dolgozik. 2022. júniusában a Facebook oldalán felhívást tett közzé új kötetének témájához kapcsolódóan: olyan interjúalanyokat, jelentkezőket vár, akik szerettük elhunytát követően sokkoló titkokkal szembesültek. Mint írja: „Olykor-olykor olyan gyászoló keres meg, aki olyasmiket tudott meg elhunyt szülőjéről, férjéről, feleségéről annak halála után, amit talán jobb lett volna, ha örök homály takar. Fény derül évtizedes szeretőre, egy párhuzamos családra, hatalmas tartozásra, vagy ellenkezőleg, rejtegetett vagyonra, eltitkolt másságra, de még akár egy cseperedő gyerek is előkerülhet valahonnan. Mondanom sem kell, mennyire megnehezíti ez a gyászfeldolgozást.”

A készülő könyv témája tehát az elhunyt után feltáruló titok. Olyasmi, amiről a gyászolóknak nem volt tudomásuk, és nagyon rosszul érinti őket. 

„Nagyon nehéz témának ígérkezik.” „Ezt a könyvet nagyon várom” – reagáltak néhányan kommentben a felhívásra.

A téma valóban komoly. Ugyanakkor nagyon is életszerű. Jó lenne egy rendezett élet után rendezett múltat hagyni magunk mögött – ez akár életcélként is megfogalmazódhat(na) bennünk. Úgy távozni a földi világból, hogy ne hagyjunk extra lelki és/vagy anyagi terheket a szeretteinkre. Ennek fontosságát valószínűleg nem mindenki érzi át; amíg minden rendben van, amíg erőnk teljében vagyunk, ritkán gondolunk arra, mi marad utánunk. Halogatunk, elhitetve magunkkal, hogy ráérünk rendezni a dolgainkat…

A gyász önmagában is nehéz lelki teher; mibe kapaszkodhatnak azok, akiknél a „gyászmunkát” az elhunyttal szemben érzett döbbenet, csalódottság nehezíti? Extra veszteség, ha a gyászoló úgy érzi, átverték, elárulták, kisemmizték stb. A feltárult titkokkal magára marad, nem tudja tisztázni a tisztázatlanságokat az elhunyttal, nélküle „kell” továbbmenni, ráadásul azzal is meg kell küzdeni, hogy az elhunythoz fűződő érzelmek ne forduljanak át gyűlöletbe.

Gyakran idézett ókori bölcselet: „halottakról jót vagy semmit”. Nem teljesen pontos. A mondat eredetileg így szól: De mortuis nil, nisi bene, vagyis: „halottakról JÓL, vagy semmit”.

***

Súlyos betegség is feltárhat titkokat. Ha kevés az esély a túlélésre, ebben az időszakban már láthatóvá válik, miként működik a család, milyen a családtagok kapcsolata, miként viszonyulnak a bajban egymáshoz és a beteghez. Ilyen helyzetben is fájdalmas „titkokra” derülhet fény. Két lehetőség van alapvetően: a nehézség összehozza a családot, egyenrangú félként kezelve egymást mindent megtesznek a betegért, vagy ellenkezőleg. Elkezdődhetnek a sötét játszmák, a helyezkedések; van, akinek a beteg túléléséhez, gyógyulásához szükséges tehervállalás kényelmetlenné válik. (Ezt valószínűleg nem fogja nyíltan kimondani, talál helyette magyarázatokat, bűnbakokat.)

Előfordulhat, hogy az addig valahogy életképesnek tűnő családi rendszer szétesik, a kapcsolatok meglazulnak, elmérgesednek. Az egyéni félelmek, az egyéni érdekek, az egyéni (gyakran múltbéli) sérelmek veszik át az irányítást.

Egy súlyos betegség miatt az egész család tönkremehet. Főleg akkor, ha a családfő esik ki (hónapokra, akár évekre), aki addig a hátán vitte a rendszert. A családot összetartó anya súlyos betegsége folytán is széteshet a család. 

Ha a család nem működött jól, a meghatározó családtag betegsége nem gyógyítja meg. Az együttműködéshez, a rászoruló segítéséhez szeretet, magas fokú érzelmi intelligencia kell. A jelenlét, a kiállás, a segítség lemondással jár. A betegség pedig veszteségekkel, plusz terhekkel. Az élet átrendeződik, újraíródik.

Ha az érintettek az ilyen terhelt időszako(ka)t túlélik, mindent túlélnek együtt, szeretetben…

Nagyon fontos, hogy ne csak a beteg, hanem a közvetlen hozzátartozói is megfelelő érzelmi támogatást kapjanak. 

Mire kellene figyelnünk egy súlyos beteg hozzátartozójaként?

Korábban kimondatlan múltbéli sérelmek megtorlására, bosszúállásra nem etikus felhasználni a betegséget.

A beteget nem etikus korlátozni a jogaiban. A beteg emberi méltóságát illik tiszteletben tartani.

A beteg tulajdonában lévő dolgokról, a beleegyezése nélkül rendelkezni szintén nem etikus.

A sor hosszan folytatható lenne…

Bajban, betegségben megmutatkozik, kinek mi a fontos. Szeretetből, emberségből vizsgázunk. 

Arany János szavait idézve:

„Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,

Ember lenni mindég, minden körülményben.”

 

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

2 × 3 =

hirdetés