Ferenc pápa megmondja. „A természeti környezet közjó, az egész emberiség öröksége, és mindenki felelősséggel tartozik érte.” Könyvajánló
A Corvina Kiadó gondozásában jelent meg a szentatya írásaiból és beszédeiből ízelítőt adó Ferenc pápa megmondja c. 12 fejezetből álló kötet, Király Levente válogatásában. A könyv elektronikus változatban is megvásárolható. Ez a könyv nem a hívőket szólítja meg, pontosabban nem csak őket. Érdekes, elgondolkodtató mű, sajátos kordokumentum a 21. századról.
A könyvben többek között olvashatunk arról, hogy milyen álláspontot képvisel és mire hívja fel a figyelmet a keresztény egyház feje a globális problémák, a migráció kapcsán. A második fejezetben a menekültekről, a gyerekekről szóló nyilatkozattételeit olvashatjuk, de megismerhetjük véleményét a közömbösségről, a közönyről, arról, hogy mit gondol a fake news-ról (álhírekről), a politikáról, a hamis prófétákról stb.
Jorge Bario Bergoglio – Ferenc pápa – megosztó személyiség. Mint a kötet előszavában olvasható: „a cselekvő, ‘kilépő’ egyház híve”. Nemcsak beszél, hanem cselekszik is; tovább szigorította a szexuális zaklatást elkövető papok elleni eljárásokat, igyekszik modernizálni a klérust, de nem mindenáron, nem akar a korszellemhez „dörgölőzni”.
A könyv első fejezete a 2015-ös Laudato si’ kezdetű enciklika rövidített változata – írja a bevezetőben Király Levente. Ez a dokumentum foglalja össze jelenünk legégetőbb problémáit: a globális felmelegedést, a környezetpusztítást, a háborúkat, a menekültválságot, a nyomort. „Mégsem vádirat az emberiség ellen, hanem felhívás egyéni és kollektív bűnbánatra, valamint azonnali, a kereszténység erényeitől átitatott cselekvésre.”
Már 1971-ben utalt a környezeti problémakörre Ferenc pápa egyik elődje, VI. Pál Pápa. Olyan válságként beszélt róla, amely az ember ellenőrzés alá nem volt tevékenységének, az ipari civilizáció robbanásszerű fejlődésének drámai következménye. Előrevetítette: ha az ember nem változtat, ha a fejlődés, a gazdasági növekedés nem jár együtt valódi szociális és morális fejlődéssel, ezek a vívmányok az ember ellen fordulnak. Később Szent II. János Pál pápa is nagy érdeklődéssel foglalkozott ezzel a témával, ökológiai megtérésre szólított, fenntartható, humánus, környezettudatos termelésre és fogyasztásra való átállásra. Ferenc pápa elődje, XVI. Benedek szintén felhívást tett közzé – felhívta a figyelmet arra, hogy a természeti környezet tele van felelőtlen emberi magatartás okozta sérülésekkel. Új fejlődési modellek bevezetését sürgette, amelyekkel biztosítható a környezet védelme. A teremtés, a természet kárt szenved,
„ha mi magunk vagyunk a végső mérce, ha minden egyszerűen a mi tulajdonunk, és ha a fogyasztás kizárólag minket vesz figyelembe. A teremtett világ eltékozlása akkor kezdődik, amikor már nem ismerünk semmilyen tekintélyt magunk felett, hanem csak saját magunkat látjuk.”
Mit mond Ferenc pápa?
A kötetből idézzük:
„Kezdjünk új párbeszédet arról, miként építsük bolygónk jövőjét. Olyan megbeszélésre van szükség, amely valamennyiünket egyesít, mert a környezettel kapcsolatos kihívás, melyet megélünk, és annak emberi gyökerei mindannyiunkat érdekelnek és érintenek. (…) Sajnos a környezeti válság konkrét megoldásainak keresésére irányuló sok törekvés nemcsak a hatalmasok elutasítása miatt szokott kudarcot vallani, hanem a többiek érdektelensége miatt is. A magatartásformák, amelyek akadályozzák a megoldás útjait – a hívők között is -, a probléma tagadásától a közömbösségig, a kényelmes beletörődésig vagy a technikai megoldásokban való vak bizalomig terjednek. Új, egyetemes szolidaritásra van szükségünk. Mindenki tehetségére és részvételére szükség van az Isten teremtésével való emberi visszaélés okozta kár helyreállításban.”
Ferenc pápa a környezetszennyezésről és éghajlatváltozásról
„A környezetszennyezésnek vannak olyan formái, amelyek nap mint nap ártanak az embereknek. A légköri szennyezettségnek való kitettség sokféle káros hatással jár az egészségre, különösen a legszegényebbekére. (…) A pénz világához kötött technológia a problémák egyetlen megoldása akar lenni, ténylegesen azonban nem képes a dolgok sokféle kapcsolatának titkát átlátni, s ezért időnként úgy old meg egy-egy problémát, hogy újabbakat teremt.”
„Évente sok száz millió tonna hulladékot termelünk, ebből sok biológiailag nem lebomló: lakossági és kereskedelmi hulladék, bontási törmelék, orvosi, elektronikai és ipari hulladék, erősen mérgező és radioaktív anyagok. Úgy tűnik, a föld, az otthonunk egyre inkább egy hatalmas szemétdombbá válik. (…)”
Ennek kapcsán Ferenc pápa kifejti, hogy az ipari rendszer nem fejlesztette ki a hulladék és a melléktermék feldolgozásának és újrahasznosításának képességét. Nem sikerült olyan cirkuláris termelési modellt bevezetni, amely mindenkinek biztosítaná a forrásokat, elérve a felhasználási, az újrafelhasználási és az újrahasznosítási hatékonyság legmagasabb fokát.
„Az éghajlat közjó, mindenkié és mindenkinek a javát szolgálja. (…)”
Az utóbbi évtizedekben a felmelegedést a tenger szintjének folyamatos emelkedése kísérte, megszaporodtak a szélsőséges időjárási események. Ferenc pápa kifejti: ha a jelenlegi tendencia folytatódik, ez az évszázad hallatlan éghajlati változásoknak és az ökoszisztémák példátlan pusztulásának lesz tanúja, s ezek súlyos következményekkel járnak mindannyiunk számára.
„Az egész anyagi világ Isten szeretetnyelve, irántunk érzett mérhetetlen szeretetéről beszél. A talaj, a víz, a hegyek: minden Isten simogatása. (…) Isten tükröződik vissza mindenben.”
A természeti környezet közjó, az egész emberiség öröksége, és mindenki felelősséggel tartozik érte.
A kötet a Kiadó weboldalán: corvinakiado.hu
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
