Lánykönyv, Fiúkönyv. Kalauz a serdülőkorhoz. A norvég sikerkönyvek magyarul is elérhetők

A kamaszkor meghatározó változásokkal teli időszak, a szakirodalom normatív krízisként írja le. Normatív kríziseket mindannyian átélünk életünk során, a testi-lelki fejlődéssel, változással, ún. váltószakaszokkal törvényszerűen együtt járó kihívások, lelkiállapotok kisebb-nagyobb halmazát értjük alatta. Normatív krízis például a felnőttkorból időskorba való átlépés is, ám a kamaszkor kiemelt közülük, hiszen a tinik még nincsenek olyan önismeret és élettapasztalat birtokában, melyek segítenék őket esetleges elakadásaikban. Hatalmas erőforrás számukra, ha támogató közeg veszi körül őket, ám még ez sem jelenti azt, hogy az őket mélyen foglalkoztató kérdésekről akarnak és tudnak is beszélni.

Sokan gondolhatjuk, hogy a kifejezetten tinédzsereknek szóló ún. felvilágosító, edukációs kiadványok korszaka letűnt. Minden elérhető a neten – hasznos és kevéssé hasznos információk tömkelege is, ennek velejárója, hogy a mobilozó, netező gyerekek idejekorán jutnak olyan ismeretekhez (képek, videók által is), melyekhez nem társul kellő érzelmi érettség, ugyanakkor komolyan hatnak rájuk. Ha nincs szülői kontroll, a kifejezetten kerülendő tartalmakat is megtalálják…nehéz ebben “egészséges” határt szabni tinédzserek esetében, de feltétlen érdemes rendszeresen beszélgetést kezdeményezni velük a net árnyoldalairól is. (Tudjuk, a kortárs hatásokkal, trendekkel szülőként nehéz szembe menni, fél siker, ha érzik, kellő figyelem irányul rájuk és tisztában vannak azzal, hogy a cél nem a kontroll, hanem az iránymutatás.)

Szülőként nem fogunk mellé, ha a klasszikus utat választjuk, megajándékozhatjuk őket korszerű serdülőknek szóló könyvvel, bár gyakran halljuk, hogy manapság a gyerekek már nemigen olvasnak könyveket, a kötelező irodalmat is szívesen megúsznák…

A Scolar Kiadó gondozásában jelent meg a Lánykönyv és a Fiúkönyv, melyek – alcímük szerint – kalauzként szolgálnak a serdülőkorhoz. A szülőknek is érdemes átlapozniuk, átolvasniuk, érdekes visszajelzést adnak arról, milyen sokat változott a világ, az általános szemlélet az ő kamaszkoruk óta… 

Mindkét könyvet Nina Brochmann és Ellen Støkken Dahl jegyzi, mindketten orvosok és írók, Norvégiában élnek. Közös alkotómunkájuk a kötet, amit hazájukban siker koronázott, ha magamból indulok ki, a magyar olvasók is szeretni fogják. Közös felvilágosító projektjük célja, hogy információk révén javítsák az emberek viszonyát a saját szexualitásukhoz és testükhöz. A Lánykönyvet a norvég kulturális minisztérium a legjobb gyermek- és ifjúsági tényirodalmi könyvként díjazta, és 2019-ben felvették a 300 legérdekesebb gyermekkönyvet tartalmazó, elismert White Raven listára.

A Lánykönyv sikere nyomán készítették el a Fiúkönyvet, a köteteket Patat Bence fordította magyarra, illusztrátor pedig Magnhild Winsnes.

A Lányregényért díjazott illusztrátort már csak azért is érdemes megemlíteni, mert gazdagon illusztrált, mondhatni, színes-szagos kötetekről van szó, így a könyvek megragadják és fenn is tartják a figyelmet.

A szöveges részeket, az érintett témákat tekintve is tartalmas kiadványokról van szó, itt láthatók a tartalomjegyzékek:

Fiúkönyv

Lánykönyv

Részletek a Lánykönyvből

„…Úgy tűnhet, mintha a ma felnövő gyerekekre és fiatalokra – veled együtt – nagyobb nyomás nehezedne, mint amilyet mi vagy a szüleink gyerekként megtapasztaltunk. A korodbeliek közül sokan keményen dolgoznak, foglalkoztatja őket a jövő, és minden téren igyekeznek jól teljesíteni: az iskolában, a szabadidős tevékenységekben, az edzésen és a közösségi médiában is.

Hasznos dolog előre gondolkodni, de ha túlzásba visszük, az rettentően fárasztó lehet. Különösen akkor, ha az, ami jó, nem elég jó. Ha mindennek tökéletesnek kell lennie. A teljesítménykényszer fokozott stresszt és pszichés problémákat okozhat.

Talán azt hallottad a szüleidtől vagy más felnőttektől, hogy bármi lehet belőled, és bármit elérhetsz, amiről álmodsz, ha elég keményen dolgozol. Az álmok valóban ösztönözhetnek arra, hogy keményen dolgozz a kitűzött célokért. De akármilyen keményen dolgozol is, és akármennyit álmodozol is, minden vágyadat nem teljesítheted be. Ezt nehéz lehet elfogadni, de igaz, és nem azt jelenti, hogy kudarcot vallasz…”

Szerelmi őrület

„Régi közhely, hogy valakit megőrjít a szerelem, de igazából nem is butaság. A fiatalkori szerelem a mániára emlékeztet, arra, amit a bipoláris zavarban szenvedők élnek át. A bipoláris zavar pszichés betegség, amelyben az érintettek bizonyos ideig depressziósak, más időszakokban pedig pörgősek és energikusak, vagyis mániásak. A szerelem olyan, mint egy enyhe mánia. Szokatlanul vidámmá válunk, és túlteng bennünk az energia. Mások
álmodozónak és révetegnek találhatnak bennünket…”

Pornó

„…Tudjuk, hogy a gyerekek és a fiatalok már nagyon korán néznek pornót. Sokan a szexszel kapcsolatos ismereteik nagy részét innen szerzik. A pornóval az a gond, hogy nem igazi szex, hanem színjáték.
Egy átlagos pornófilmben igazából kevés olyasmit találni, ami hasonlít a felnőtt emberek közötti szexre… (…) a pornón a legeslegfontosabb sikkad el: a szerelem és a közelség.”

Részletek a Fiúkönyvből

„…Valószínű, hogy tizenéves korodban lesz részed nehéz érzésekben és nyomasztó gondolatokban. Lehet, hogy már tapasztaltál is ilyesmit. Ez hozzátartozik a felnőtté váláshoz, és teljesen normális. A rossz érzések, bár kellemetlenek, gyakran hasznosak is. A düh megtanít arra, hol húzódnak a határaid, és emlékeztet, hogy mikor kell a sarkadra állnod: „Ezt nem tűröm el! Nem engedem, hogy bárki így bánjon velem.”

A szomorúság segít feldolgozni a rossz élményeket, és jelzi másoknak, hogy támogatásra és vigasztalásra van szükséged. Nem jó, ha a negatív érzelmekről nem veszel tudomást, sem az, ha elnyomod őket. Olyanokká válnak, mint egy mérges kutya, amelyet bezárnak egy kis ketrecbe. A kutya nem tűnik el, csak még dühösebb lesz. Ha nem engeded megnyilvánulni az érzelmeidet, kezelhetetlen vadállatokká fejlődhetnek. Az elnyomott érzelmek fontos szerepet játszanak a pszichés problémák, a stressz, a depresszió és a szorongás kialakulásában.

Szabad sírni. A szomorúság olyan érzelem, amelyet sok férfi elfojt. Különösen a sírás esik nehezükre. Pedig egy kiadós sírásnak csodálatos a hatása, ha el vagyunk keseredve: enyhül a fájdalom. Ezért bátran sírjunk, ha ki akarnak törni a könnyeink. Mégis sok fiú úgy érzi, hogy „össze kell szorítania a fogát”. Úgy gondolják, hogy az igazi férfiak nem mutathatnak semmilyen gyengeséget. Ezért a serdülőkorba érve gyakorlatilag nem sírnak többet.
Ha elfojtjuk a szomorúságot, különös dolog történhet: egy másik érzelem, leggyakrabban a düh veszi át a helyét. Ezért sok fiú és férfi dühbe gurul, amikor tulajdonképpen bántja valami.”

„…Vannak gyerekek és fiatalok, akiknél otthon általános az erőszak, illetve bántalmazásnak vagy háborúnak voltak tanúi. Ezek a rossz emlékek vagy traumák kívülről nem látszanak. Az agy azonban igyekszik megvédeni a traumatizált embereket attól, hogy újra fájdalmas helyzetekbe kerüljenek. Ezért előfordulhat, hogy biztonságos helyzeteket tévesen veszélyesnek élnek meg, mivel valami – például egy hang vagy egy szag – korábbi traumákat idéz fel bennük, szakszóval triggerel. Ezeket az embereket pánik fogja el, vészhelyzeti üzemmódra váltanak,
és mások nem értik, miért. Egyesekre pánikroham tör rá, mások erőszakoskodnak, megint mások elmenekülnek. Ennek az oka a védekező mechanizmusok elszabadulása.”

A Kiadó weboldala: www.scolar.hu

Mesterházy Mónika

Alapító-főszerkesztő

Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.

Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.

2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.

A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.

MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.