A fák az emberiség tanúi, a madarak az emberiség dalnokai

Madarak és fák, kettő összetartozik és közösen is ünnepeljük a létezésüket is minden évben, május 10-én.

A fák gyökérzete a földbe hatol és lombkoronája az égbe nyúlik, vagyis összekötik a földet az éggel, miközben a madarak az égi szférát jelképezik. A Föld legidősebb fái, Matuzsálem, Tjikko és Pando az emberiség tanúi, végignézték civilizációk épülését és bukását, és még ma is oxigént termelnek nekünk. És a madarak? Ők az emberiség dalnokai, zenéjük már az emberiség kezdete előtt is élt, és ma is hat a zenénkre. Ezenkívül a szabadság és a lélek szimbólumai.

A Föld legidősebb fájaként többet is számon tartanak, nem mindegy ugyanis, mit tekintünk fának. A 4900 éves Matuzsálem a kaliforniai Fehér-hegységben nő, ez rendelkezik a legidősebb fatörzzsel.

A sima tűjű szálkásfenyő pontos helyét egyébként titokban tartják, érthető módon. Szép korának oka a nehéz körülményekben is rejlik, ugyanis az alacsony hőmérséklet, a száraz talaj és az erős szél miatt lassan nő: a zord táj a fák barátja, hiszen egy bizonyos átmérő és magasság felett már egyre nehezebben tudnak életben maradni, tehát jobb nekik a lassú gyarapodás. Ilyen helyeken pedig emberből is kevesebb akad. Matuzsálemnek az is segít, hogy a törzse sűrű és gyantás, ezért ellenálló a rovarokkal, gombákkal, betegségekkel szemben.

Tjikko

A világ egyik legöregebb fája közel tízezer éves, tehát a legutóbbi jégkorszak óta él Svédországban

A világ másik legöregebb fája közel tízezer éves, tehát a legutóbbi jégkorszak óta él Svédországban, de csak a gyökérzete ilyen idős. A lucfenyő egykori törzse elpusztult, de gyökéreiből öt-hatszáz évente új törzs nő. A különleges fa az Öreg Tjikko nevet kapta, az őt felfedező professzor, Leif Kullmann kutyája után. A középső kőkorszak elején eresztett gyökeret, még azelőtt, hogy az ember földművelésbe kezdett volna. A mostani, négy méter magas sarja száz éves és genetikailag teljesen azonos a tízezer évvel ezelőtti fával. A felmelegedés hatására egyre magasabbra nő, régen az erős szél és a hideg miatt bozótra emlékeztető alakja volt.

Pando pedig a világ legidősebb ismert organizmusa, aminek korát több mint nyolcvanezer évre becsülik. A másik neve: A remegő óriás, ugyanis egy egybefüggő rezgőnyárfa-erdőről van szó, az Egyesült Államokban, Utahban. A fatörzsek átlagosan 130 évesek, de nyolcvanezer éves a közös gyökérhálózatuk: vagyis mind a 47 ezer törzs ebből származik, és mindegyikben ugyanazok a gének találhatóak meg.

Pando – a világ legidősebb ismert organizmusa, aminek korát több mint nyolcvanezer évre becsülik

Az egybefüggő rezgőnyárfa-erdő az Egyesült Államokban, Utahban található

Ez egy kolonális szervezet, a latin pando szó jelentése: terjeszkedem. Ugyanis a különálló fák vízszintes irányban is növesztenek gyökereket, szárakat, amelyek a föld alatt és felett növekedve, megint csak gyökeret eresztenek. Ez gyakorlatilag a klónozás folyamata, és így képes túlélni a térségben gyakori erdőtüzeket is, egyszerűen újranő a gyökérzetéből.

Az idei év fája a tatárjuhar. 

A tatár juhar már honfoglaló eleink útvonalán is elterjedt, általuk is jól ismert fafaj volt. Mára alföldi területeinken erőteljesen visszaszorult. Hegy- és dombvidékeinken kevésbé becsülik alacsony termete, csekély gazdasági értéke miatt. Ökológiai szerepe viszont jelentős.

 

A madarak jelképezik az ember számára a szabadságot és a lelket – sok más egyéb mellett.

 

Íbisz

Az íbisz például az egyiptomiaknál a lélek, az állhatatosság, a gyász és a bölcsesség szimbóluma volt. A galamb pedig a keresztény világban az élet forrásának szimbóluma, egy a Szentlélek megszemélyesülése, de általánosságban is az örök hűség madara, a lélek, a harmónia és a tavasz jelképe.

A sas lélekmadár, a lélek felemelkedését és megdicsőülését ábrázolja, míg a róka által elrabolt liba az elkárhozott lelket jelenti. Viszont a veréb a gyermek Jézus kezében a megváltott emberi lélekre utal.

A madarak hangjainak pedig külön is jelentősége van az emberiség számára, hiszen a zenéhez vezető út egyik lépését adhatták. Már Darwin is említést tett a madárzene jelentőségéről, de a madárhangok dallamszerkezetének tudományos igényű kidolgozását Szőke Péter teremtette meg, ornitomuzikológia néven, aki az emberi zene természetben rejlő gyökereit a madárhangokhoz is kapcsolta. Habár a „zenei formákat” rejtő madárhangrészletek olyan gyorsak, hogy csak lassítás segítségével válnak az ember számára igazán élvezhetővé. Mindenesetre sok zeneszerzőt megihletett a természet e csodája, itt találni egy fantasztikus gyűjteményt erről, ahol mind a madarak hangja, mind a zene is hallható.

A süvöltő a madarak osztályának a verébalakúak rendjébe és a pintyfélék családjába tartozó faj

Ha valaki madárhangokat szeretne beazonosítani vagy megismerni, többek között itt és itt talál néhány gyűjteményt magyar szöveggel, ezenkívül a Michigan Állami Egyetem Madárhang Központja hozott létre egy adatbázist, a világ minden tájáról összegyűjtött madárhangokból, itt a madarak latin neveire kereshetünk rá.

A vándorsólyom volt 2018-ban az év madara

2019-ben a gólyatöcs volt az év madara. Fotó: Orbán Zoltán, mme.hu

Az első Madarak és Fák Napja rendezvényt Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján, 1902-ben. Később Herman Ottó közreműködésével 1906-ban gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte a megszervezését minden iskola számára, minden év május 10-én.

2020-ben az év madara az erdei fülesbagoly

Fákhoz, bokrokhoz kötődő életmódja miatt elterjedési területe az erdőövhöz kötődik. Ezért hiányzik az északi félteke legészakibb, fátlan tundráiról, illetve a sivatagokból. Legkedveltebb élőhelyeit a nyílt, füves térségekkel, szántókkal határolt erdőszegélyek és a fákkal, facsoportokkal tarkított sík és dombvidéki agrártáj alkotja. Mivel a lakott területeinket ez a mozaikos élőhelykínálat jellemzi, az erdei fülesbagoly nagyon jól érzi magát a településeken is.

A többi bagolyhoz hasonlóan fészket nem épít, varjúfélék, ragadozó madarak és akár gólyák üres fészkeiben, fák korhadt üregeiben, ágvilláiban költ. A települési párok ablakpárkányok, erkélyek balkonládáiba is beköltöznek. Évente egy fészekaljat, általában 4-5, ritkán akár 7 fiókát nevel. A kétnaponta lerakott tojásokon a tojó 27-28 napot kotlik, közben a hím hordja számára a táplálékot.

A két-három hetes fiókák a teljes röpképesség elérése előtt, többnyire még pehelytollas korban elhagyják a fészket, és a környező fák, nagyobb bokrok ágai között szétmásznak. Nappal csendben rejtőzködnek, éjszaka jellegzetes hangjukkal hívják magukhoz az etető szülőket. A fészekelhagyást követő két hétben kifejlődnek a repülőtollaik is, így már követni tudják az öregeket.

Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6 500-12 000 pár közé becsülhető.

 
hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenöt − három =

hirdetés