Nem fogad el a párom családja, mit tegyek?
A kérdés olvasónktól jött. Kevés információt kaptunk, így nehéz egyénre szabott választ adni, de egy cikk erejéig mindenképp érdemes a témával foglalkozni, hisz többeket érinthet.
Nehéz ügy. Megismerkedsz valakivel, akivel minden működik, csak pechedre valamiért a családja nem szívlel téged. Feltételezhetően nem párod egész rokonsága pikkel rád, beleértve a család apraja-nagyját, csak pár, esetleg egy-egy meghatározóbb ember a famíliából. Mondjuk a párod édesanyja vagy édesapja, az ő ellenszenvük tud a leginkább fájni, hisz általában ők állnak a legközelebb választottadhoz, s nyilván ők is tudnak hatni rá leginkább érzelmileg, egzisztenciálisan, intellektuálisan… És a család kulcsfigurái tudnak hatni leginkább a többi családtagra is, ezért meghatározó, hogy velük milyen a viszonyod.
Érdemes erről nyíltan beszélni – bár nem könnyű -, tisztázni az érzéseket, esetleges félreértéseket, miután a kapcsolat komolyra fordult. Nem feltétlenül hoz változást, az ún. ok nélküli antipátiát nem egyszerű átfordítani. Oka persze mindennek van, vegyük úgy, hogy ez esetben nem benned keresendő, vagyis nem adtál nekik okot a fújolásra, normálisan viselkedsz, tisztességes vagy és szereted a párodat. A változás általában hosszabb folyamat, ritkán áll helyre a rend egyetlen beszélgetéstől; sőt, átmenetileg még el is mélyítheti a problémákat. Ami bizonyos:
Nem kell görcsösen bizonyítanod, hogy igen is értékes ember vagy, szerethető és méltó társ. Méltatlan helyzetek sokaságát húzod magadra, ha úgy érzed, neked ezt bizonyítanod kell. Miközben kényszeresen meg akarsz felelni, szépen alárendelődsz. Nem rólad árulkodik, ha nem látják vagy nem akarják észrevenni, ki vagy, hanem róluk. Bennük van a góc, bennük van kimunkálnivaló.
Minden komoly párkapcsolat kihat a személyiségre. A szeretetlenségbe bele lehet keseredni, s ha ez bekövetkezik, azzal már okot is adtál az ellenszenvre, magyarul: megtámogattad őket az ellenérzéseikben. Azon kapod magad, hogy megváltoztál és nem az előnyödre, s ezt épp azok róják fel neked, akik miatt ez bekövetkezett. Ez a csapdarésze.
Ha párod szülei burkoltan vagy nyíltan fogalmaznak meg kritikát, ha elutasítóak veled, azzal csupán azt árulják el, hogy nem tartják tiszteletben a gyermekük érzéseit és döntését. Nem kezelik felnőttként. Ezzel a hozzáállással ékként feszíthetik szét a kapcsolatát. Alapvetően a társadnak kell ebben a helyzetben okosnak lennie. Ha átruházza rád ezt a csomagot, ha a húzósabb helyzetekből kivonul, ha struccpolitikát folytat, az sajnos elmélyítheti a problémákat. Ha a párod úgy éli meg, hogy két tűz között van, tudasd vele, hogy ez hibás felfogás. Két tűz között lenni ugyanis annyit jelent, mint játszmában lenni: itt is, ott is megfelelni, érveket, sérelmeket meghallgatni, közvetítő szerepet betölteni, végül az egészben felőrlődni.
Ha ok nélkül fúrnak, utálnak, tarts határokat! Jó megoldás, ha nem hagyod magad provokálni, ha nem alázkodsz meg és a konfliktust sem mélyíted el. Ha a társad egyenrangú félként kezel, nem enged beleragadni méltatlan helyzetekbe. Hisz szeret. Ami neked fáj, arra ő sem lehet érzékelten. Márpedig ha a párodnak rossz, az a családjának sem lehet jó. Hisz szeretik. Vagy mégsem?
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
