Pirosra színezett nap
Nőnap. Tavasz. Illatos jácintok, színes tulipánok. Egy nap, amikor elhihetjük – hisz annyi férfi kedveskedik köszöntéssel, virágcsokorral -, hogy fontosak vagyunk. Nemcsak a tradíció miatt vagy mert március 8-án elvárjuk a figyelmüket (mert elvárjuk, ugye…), hanem mert nekik is fontos ez a nap, ha nem is tudatosítják, hisz rajtunk keresztül róluk is szól, a férfilétről, a férfiszerepről. Figyelmesek lehetnek, fokozottabban, mint máskor, visszatetszés nélkül kedveskedhetnek, örömet szerezhetnek – a nők hálás mosolyáért a többség szívesen meg is teszi.
Nem zavarnak azok a nők, akik háborognak a pirosra színezett képmutató, hamis dátum miatt. Nem zavarnak azok a férfiak sem, akiknek nem akar összeállni ez a nap – nincs helye a szívükben.
Tegnap egyeztettük családilag a nőnapi programot. Vacsora hármasban a kedvenc éttermemben – indiaiban -, majd séta a belvárosban. Suli után felnyaláboljuk a gyereket – napok óta készül, hogy felköszöntse a szívének kedves nőket, a nagymamát, a tanítónénit, az osztálytársakat…anyát. Tulipánok a vázában, tízórai a hűtőben.
– Anya, segítség! Hányingerem van. Fáj a hasam… – erre a kétségbeesett hangra ébredek reggel hatkor nőnapon. Hallom, ahogy a fiatal úr csattog a mellékhelyiségbe.
Kikászálódok az ágyból gyűrötten, cicás pizsamámban csoszogok a kis legény után. Falfehér.
Végiggondolom a napot. Munkát, iskolát, indiait lemondani, feladatokat átszervezni, dokit felhívni, gyógyszert hozni, diétás kosztról gondoskodni, tanulnivalókat bepótolni. Apát útjára indítani, reggeltől estig nőnek, anyának lenni – teljesen. Igazi nőnap, cseppet sem hamis.

Alapító-főszerkesztő
Több mint két évtizedet töltöttem az írott média világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbálhattam magam újságíróként, szerkesztőként. 2006-2012 között építészeti szakújságíróként, PR-szakemberként voltam aktív, szakmai kiadványok és rendezvények létrejöttében közreműködtem. Az eletszepitok.hu weboldalt 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszakanyarodtam eredeti hivatásomhoz; gyermekjóléti alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom, prevenciós, edukációs, pályaorientációt támogató foglalkozásokat tartok, érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a szociális kompetenciafejlesztés és a készségfejlesztés áll. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetben szereztem mesterdiplomát, okleveles szociális munkás, felsőfokú intézményi kommunikátor, újságíró és kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem.