Nyugodt lélekkel, avagy mi segíthet kóros szorongás esetén?
Szorongást mindannyian átélünk az életünk során (sajnos gyermekkorban sem ritka), nem mindegy azonban, hogy mennyire határoz meg bennünket.
A szorongás olyan érzelmi állapot, amelyet félelem és bizonytalanság jellemez. A szorongás normális reakció lehet stresszes helyzetekre (például állásinterjú, vizsgahelyzet, más, lelkileg megterhelő esemény), de ha túl erős és hosszú ideig tart, akkor valószínűleg szorongásos zavarral állunk szemben.
A mai pszichológiai felfogás szerint a szorongás valamilyen vélt vagy valós veszélyhelyzetre adott reakció. Vagyis nem csupán valós helyzetek, hanem vélt veszélyhelyzetek is kiválthatnak szorongást, ilyen például az állás elvesztésétől vagy esetleges betegségtől való félelem.
Amikor a szorongás valós helyzetben jelentkezik, pozitívan is hathat ránk, például vizsgahelyzetben jobb teljesítményt tudunk kihozni magunkból a felfokozott érzelmi állapot által, de van, hogy nem tudunk úrrá lenni a szorongáson, és ilyenkor leblokkolunk, indiszponálttá válunk, a képességeink alatt teljesítünk.
Külön említést érdemelnek az ún. szorongásos zavarok. Ezek alatt olyan lelki betegségeket értünk, melyekben a szorongás a legmeghatározóbb tünet. Jó hír, hogy a szorongásos állapotok gyógyíthatók. A szorongásos zavarok csoportjai: fóbiák, agorafóbia, szociális fóbia, specifikus fóbia, pánikzavar, generalizált szorongás. A szorongásos zavarok diagnosztizálása pszichiáter vagy pszichológus feladata, de segítség kérhető a háziorvostól is. A szakember a tünetek feltérképezését követően javaslatot tesz a szükséges kezelésre – ez lehet terápia (kognitív magatartásterápia, rövid dinamikus pszichoterápia stb.) vagy gyógyszeres kezelés is, esetleg a kettő kombinációja.
Sokan idegenkednek a gyógyszeres kezeléstől, nem teljesen alaptalanul (személyes vélemény, a szerk.). Ugyanakkor erről a kezelési módról az az általános vélemény, hogy gyors és hatékony. A pszichoterápiának sem sokkal jobb a közmegítélése, sokan elutasítóak – nem mindenkinek könnyű belátnia, bármennyire is szenved, hogy pszichológusra, pszichiáterre lenne szüksége, és sajnos a társadalmi előítéletek is erősek még mindig ezzel kapcsolatban. Ajánljuk korábbi írásunkat!
A Nyugodt lélekkel c. edukációs program kifejezetten a szorongásos tünetekre fókuszál, hasznos információkkal szolgál. A Beck-féle szorongás kérdőív kitöltésével képet kaphatunk az aktuális állapotunkról. A teszt itt található >>
A teszteket érdemes fenntartásokkal kezelni. Engem meglepett az eredmény: 15 pontot értem el a 63-ból. Vagyis a teszt szerint nagyon alacsony a szorongás-szintem. A kiértékelésben az áll: “az is előfordulhat azonban, hogy nem reálisan ítéli meg önmagát és mintegy letagadja maga előtt vagy elfedi szorongásos tüneteit.” (Igyekeztem pontos válaszokat adni.)
Mikortól számít kórosnak a szorongás?
A Nyugodt lélekkel szakemberei szerint a szorongás kóros mértékűnek tekinthető, ha már alig, vagy egyáltalán nem sikerül leküzdeni, állandóan érezhető, nehezen elviselhető. Betegségről akkor beszélünk, ha jelentősen korlátozza a mindennapi életvitelt, a munkavégzést, csökkenti az általános teljesítményt, megnehezíti vagy szinte lehetetlenné teszi a családi és egyéb kapcsolatok működtetését.
Milyen fizikai tünetekkel járhat? A kóros szorongás arckipirulást, izzadást, szájszárazságot, gombócérzést a torokban, remegést, légszomjat, felgyorsult szívverést, émelygést, vizelési ingert, mellkasi és hasi fájdalmat, fejfájást, gyomorfájást, izomfeszülést, zsibbadást, szúró érzéssel járó bőrbeidegzési zavart, mozgásbeli nyugtalanságot, szédülést, alvászavarokat, szexuális zavarokat, étvágyváltozást, fáradtságot, gyengeséget okozhat. A szorongásos beteget mindemellett elutasító, elkerülő magatartás, ingerültség, agresszivitás, rossz hangulat és kellemetlen általános közérzet jellemezheti.
Mi áll a kóros szorongás hátterében?
A szorongás biológiai hátterében genetikai hajlam, továbbá az egyes agyi struktúrákat érintő, megváltozott működésmód állhat. Ilyenkor bizonyos idegi ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) termelődés szintje, szabályozása megváltozik. Mindezek az elváltozások és az erre való sérülékenységi hajlam gyakran gyermekkori tartós és káros érzelmi hatások következményeként alakul ki felnőttkorban, vagy már gyermekkorban is.
Miért kell kezelni? A mielőbbi diagnózis igen fontos, mert a kezeletlen szorongásnak olyan szövődményei lehetnek, mint az alkohol- vagy más függőség, vagy mások számára is nehezen viselhető, kellemetlen, akár agresszív viselkedés, depresszió, öngyilkossági kísérlet, sőt, a kardiovaszkuláris betegségek kockázata is nagyobb az átlaghoz képest. Legújabb kutatások igazolják, hogy bizonyos típusú daganatos betegségek, autoimmun betegségek esetében is komoly rizikót jelent a szorongás. Mindezeken keresztül jelentős, hosszú távú életminőség-romlás, funkcióvesztés alakulhat ki.
Fontos tudatosítani: a szorongás érzése nem a gyengeség jele!
Webajánló: nyugodtlelekkel.hu
Nyitókép: Liza Summer/Pexels
Szerző: M. M.
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
