Svájci sajtos rudak

Ez a recept egy 1985-ben megjelent szakácskönyvből való, apró módosításokkal készítettem el. Az eredeti recept szerint nem igényel sütőport. 

A szakácskönyv a maga nemében kuriózum, címe: Országok életek. Verő Juli szerző 21 európai ország ételeiből válogatott recepteket abban az időszakban, amikor kizárólag engedéllyel lehetett turistaként vagy rokonlátogatásra külföldre utazni, sőt, az országból kivihető költőpénz mennyiségéről is szabályok rendelkeztek… A kötetben találhatók receptek az egykori NDK-ból, az NSZK-ból, Szovjetunióból, Jugoszláviából is. Gasztro-kordokumentum.

Hozzávalók kb. 15 rúdhoz

15 dkg liszt

10 dkg vaj

1,5 ek tej

1 tojás

10 dkg reszelt sajt

1 púpozott mk só

szóráshoz: köménymag, lenmag, szezámmag

kenéshez: 1 felvert tojás

Elkészítés

A lisztet a sóval összekeverjük, majd belegyúrjuk a felkockázott hideg vajat, végül hozzáadjuk a tejet és a tojást és jól összegyúrjuk. (Ha szükséges, kevés lisztet adunk hozzá.) Rugalmas tésztát kapunk. Kb. egy órát pihentetjük.

A tésztát lisztezett felületen kb. 1 centi vastagra nyújtjuk, és 12×1 centis darabokat vágunk ki belőle.

Két rudacskát egybecsavarunk, és a végeket összenyomkodjuk.

A tetejüket megkenjük egy felvert tojással, reszelt sajtot, köménymagot (lenmagot, szezámmagot) és kevés sót szórunk rá.

Előmelegített sütőben 180-as hőfokon 15-20 percig sütjük, amíg szépen megsül.

Vélemény: az íze finom, omlós, ám kissé testes a tésztája, még úgy is, hogy az eredeti recepttel ellentétben nem 2, hanem 1 centi vastag rudakat csavartam össze. Testessége folytán ugyanakkor kiváló sör- vagy borkorcsolya. Gyerekeknek tízóraira is elkészíthető. Másnap is finom, sőt, talán jobb, mint frissen.

Mesterházy Mónika

Alapító-főszerkesztő

Több mint 20 évet töltöttem az írott média izgalmas világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbáltam magam. 2006-2012 között főként szakújságíróként ténykedtem és fenntartható építészet témaköréhez kapcsolódó szakmai konferenciák, workshopok, illetve szakkiadványok létrejöttében közreműködtem.

Újságíróként szerettem volna kimaradni a nagy médiaátrendeződésből, részben ezért hoztam létre 2013-ban ezt a független felületet. A magazin kitartó munka és elköteleződés eredménye, család, munka mellett, szabadidőnk terhére gondozzuk alkotótársaimmal.

Néhány éve visszakanyarodtam a segítő hivatáshoz; gyermekvédelmi alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom élménypedagógiai alapokon nyugvó készség- és szociális kompetenciafejlesztést célzó csoportfoglalkozások, tematikus táborok keretében. Főbb témaköreim prevenciós-edukációs területen: kortárs bántalmazás, cyber bullying, netikett, tudatos médiahasználat, ökoszemlélet, fenntarthatóság. Szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró, kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet mesterképzésén az iskolai mentálhigiénét választottam kutatási témámnak. Diplomamunkám címe: „Ki segít, ha baj van?” Mentálhigiéné általános és középiskolában.