A szerelmeim kifosztják a szívem és a bankszámlám. István története
István nagyon jóképű, jó fellépésű, közvetlen modorú, kora negyvenes férfi volt. Sokat mosolygott; rendszerint viccel ütötte el, ha megérintődött. Kezdetben stresszoldó masszázsra járt hozzám, és csak ritkán mesélt magáról. De az izmai állapota, és a fel-felbukkanó testi tünetei szavak nélkül is jelezték a benne felgyűlt stresszt. Egy anginás roham után (ez a szívinfarktus előszele) István megijedt, és belátta, hogy amiken keresztül megy, igenis megviselik. Nekikezdhettünk az EFT kezeléseknek (az EFT az Érzelmi Felszabadítás Technikája), és lassan szavakká formálódtak a történetei.
István nem tűnt sem gyengének, sem átverhetőnek, de a párkapcsolatai egészen drámaian alakultak. Rendszerint a bolondulásig szerelmes lett, és a választottjai lábai elé hordta a világot: évente több külföldi út, drága tanfolyamok, a vállalkozásaik támogatása… Aztán a lányok kivétel nélkül mind megcsalták és elhagyták őt. A nagyon fiatal, nagyon szép, nagyon akaratos és nagyon raplis lányokat vonzotta. Istvánnak számtalan viszonya volt 40 éves korára, de furcsa mód a magzat-babák is „nyüzsögtek” körülötte… Akik véletlenül teherbe estek tőle, azok minden könyörgése ellenére is elvetették a babát. Akik a mellette folytatott viszonyból fogantak kisbabát, azok megtartották, és várandósan hagyták el őt.
István néhány évvel ezelőtt eldöntötte, hogy nem hallgat többé a szívére, hanem higgadtan döntve, a feje után megy: megnősült, bár sem szerelmet, sem igazi vágyat nem érzett a felesége iránt. Két gyerekük született, de a sosem működő kapcsolatot a kisfiúk sem erősíthették meg. A válás, a vagyonmegosztás és a gyerekek láthatásáról szóló per csúnya volt és méltatlan. István ekkor már egy 18 éves lánnyal vigasztalódott – aki egy évvel később épp a legjobb barátjával szarvazta fel őt.
István legintenzívebb, felszínre kerülő félelme az volt, hogy nem lehet önmaga, és hogy meg kell dolgoznia, fizetnie a neki jutó szeretetért.
A szülei elváltak, az apja már nem élt; az anyját nem lehetett szóra bírni, így a nagynénjeitől tudott meg fontos részleteket. Hogy az édesanyja nagyon korán, csak azért ment férjhez, hogy elkerüljön otthonról. 18 évesen szült először, de a kislánya egy hetesen meghalt. Öt vetélés és egy halva született újabb kislány után érkezett meg István. Akit lánynak vártak… Mivel nagyon szép volt, kék szemű és szőke hajú, két éves koráig az édesanyja lányruhába öltöztette. Egyik napról a másikra váltott fiúruhára – a környék nagy megdöbbenésére.
István kisfiúként hisztis volt és elkényeztetett, de az apja sosem húzott neki határokat. Kohász volt, alkoholista, nagyon korán lecsúszott, és még 50 éves kora előtt meghalt. A válás után Istvánék az ország másik végébe költöztek, az apjának pedig sem pénze, sem ideje nem volt arra, hogy rendszeresen látogassa őt. István édesanyja még háromszor ment férjhez. A harmadik férje nem volt kíváncsi a fiúra, ezért anyja egy teljes évre a szomszédokra hagyta a kiskamaszt, míg ő külföldön élt a külkeres férjjel. Istvánt mindig terrorizálta és érzelmileg zsarolta az anyja: infarktus tünetek, ágynak esés, sikoltozó viták, zokogás… Az anyja után az ilyen jelenetek már ismerősnek számítottak a barátnőitől, azért viselte el őket.
Egy újabb transz-generációs történet… Még egy nehéz örökségről szóló sorsmese, ahol a feldolgozás hiánya miatt továbbadódott az elődök sérültsége. Ha István édesanyja kapott volna erőt és önbecsülést az életéhez, akkor nem menekült volna a férjhez menésbe. Akkor nem egy alkoholista, gyenge ember lett volna a gyermeke apja, és a kisfiú férfimintája. Ha kapott volna segítséget a kisbabái elvesztésének feldolgozásához, akkor képes lett volna meglátni Istvánt – és nem nyomorította volna meg a fia lelkét azzal, hogy halott lányai helyét akarja betöltetni vele. István identitása, és önmagáról alkotott képe teljesen össze volt zavarodva. Nem, nem lett rejtett homoszexuális a lányruhába öltöztetés miatt.
Teljes értékű férfi volt, csak ismeretlen volt számára az, hogy nem kell megdolgoznia a szeretetért. Hogy kitartanak mellette – hisz mind az apja, mind az anyja magára hagyta. Édesanyja sok vetélése és feldolgozatlan gyásza is láthatatlanul meghatározta az életét.
István fiai is „tünetelnek” már. Egyikük anorexiás, másikuk autisztikus tüneteket mutat. Apjuk ő miattuk is igyekszik feldolgozni a maga életútját – hogy a fiúk már ne vigyék tovább a családi terhet.
Humán és természettudományos érdeklődésem ellenére közgazdász lettem, ezáltal hosszú időre elmenekülhettem a kiszámíthatatlan érzelmek, érzések világa elől, a „kiszámíthatóságok” közé. Az önismereti munka által azonban megérkeztem abba a világba, ahol új hivatás is várt. Alternatív gyógymódok sokaságát ismertem és tanultam meg, elsajátítottam többfajta masszázstechnikát, stressz- és félelemoldó, valamint pszichés elakadásban segítő módszert. Meddőség, stressz, pánik – leginkább ezzel keresnek meg a hozzám fordulók. Dúlaként rendszeresen dolgozom babavágyókkal és várandósokkal is.
