Amikor elhalkul körülöttünk a világ. A „csendes órák” feltöltő ereje
Mindannyiunknak szüksége van a napi rohanásban olyan időszakokra, amikor magunkkal, és csendben töltjük az időnket. Ha beiktatjuk ezeket életünkbe, észre fogjuk venni, hogy mennyi jó ötlet jut majd az eszünkbe, vagy megoldás egy régen keresett problémára, és semmi más nem kell hozzá, csak egy kis csöndesség.
Mi történik, amikor lecsendesítjük környezetünket?
Ha tudunk arra időt szánni, hogy félrevonuljunk mindenféle zajtól (utcai zajok, háztartási gépek, szórakoztató készülékek zajától), nemcsak a zajártalom okozta feszültségtől fogunk megszabadulni, hanem kedvező terepet biztosítunk gondolataink számára is. A csendben képesek vagyunk igazi „agymunkára”, szinte lehetetlen nem ötletelni.
Esténként, amikor kikapcsoljuk a tévét, és lehunyjuk a szemünket, elkezd dolgozni az elménk. Biztos mindenki tudna olyan élményt mondani, amikor az ágyból pattant fel, mert akkor jutott eszébe valami, amin egész nap hiába törte a fejét, mert nem jött az ihlet. Az is lehet, hogy volt ötlet, de nem keltünk fel, nem végeztük el, nem írtuk le magunknak, és másnap már el is feledkeztünk róla.
Vannak, akik azt állítják, este szeretnek dolgozni és tanulni, ennek is az az oka, hogy jó pár ingertől megszabadulhatunk, és ezáltal könnyebben irányíthatók gondolataink. Nagyon jó, ha ki tudjuk használni a „véletlenül” lecsendesedett helyzetekben született ötleteket, de még jobb, ha tudatosan és rendszeresen iktatunk be napjainkba „csendes órákat”. Amikor elhalkul körülöttünk a világ, próbáljuk ki, hogy lejegyzeteljük, ami eszünkbe jut! Mindegy mi az, mivel kapcsolatos, csak firkantsuk le! Lesznek kósza ötletek is, melyekhez nem tudunk társítani hasznos dolgot, de biztosan lesznek olyan gondolatok, melyek terveink részévé válhatnak.
A legtöbb tudós (de művészemberek is) tudatosan használják a „csendes ülést”, mert tudják, megtapasztalták, hogy ezek ugyanolyan fontos elemei a munkának, mint az, amikor testünkkel, vagy eszközökkel dolgozunk valamin. A csend erejét használni nemcsak fekve vagy ülve lehet alkalmazni, haladók akár kerti munka vagy főzés közben is képesek lehetnek ötletelni. Az a fontos, hogy ne hagyjuk gondolatainkat elcsatangolni! Más élményt ad, ha teljes jelenléttel és figyelmünket a saját cselekvésünkre fókuszálva ténykedünk (a kertben a virágok illatára, a növekvő hajtásokra figyelünk), és mást, ha gondolatainkat szabadon engedve végezzük a dolgunkat (kezünk rutinosan mozog, de gondolataink szárnyalhatnak).
Egyre kevesebbet vagyunk a csend állapotában, pedig a leghasznosabb társa lehetne életünknek! Ahogyan a testünk sem tud megfelelően teljesíteni, amikor nyugtalanok vagyunk, úgy a szellemünk sem. A lecsendesedik szó szinonimája a lenyugszik: nyugtassuk le környezetünket, és hagyjuk, hogy gondolataink viszont lendületet kapjanak!
„A csendben zajt csinálunk, a békében keressük a szenzációkat. A telefont ki lehet kapcsolni, de a lelket lecsendesíteni nagyon nehéz. Pedig a nagy megoldások mindig a nyugalomban születnek.” (Müller Péter)
Pszichológus, szakíró, a Tuti Szoba Facebook oldal szerkesztője
Jól lenni és érdeklődéssel jelen lenni – ezt tartom a hétköznapjaimban és a munkámban is a legfontosabbnak. Rengeteget olvasok, sokat tanulok, és szívesen írok. Kedvenc és kimeríthetetlen témám az otthon lélektana. A tartalmas, pozitív, minőségi otthonlét megteremtéséről szólnak cikkeim, videóim és könyvem, az Otthonkönyv is. Amikor nem az otthonélményekről írok, akkor – pedagógusi múltamhoz visszanyúlva, és személyes érintettségem miatt – fejlesztő feladatokat gyűjtök és tervezek autista gyermekek számára. Szeretek mindent, ami értéket képvisel, ami elgondolkodtat, megmozgat, lelkesít.
