Hajfestés természetes anyagokkal. A henna, az indigó és a szenna használatáról
Egyre többen érdeklődnek a természetes növényi hajfestési módok iránt. Sokan hajfesték-allergia, esetleg más komolyabb betegség miatt kénytelenek száműzni az életükből a káros hatású vegyi anyagokat, de szerencsére egyre többen vannak, akik fennálló egészségügyi probléma nélkül, tudatosan keresik a természetes megoldásokat. A hennával, egyéb növényi hajszínezőkkel történő hajápolás egyáltalán nem bonyolult, bár első alkalommal szokatlannak tűnhet azok számára, akik addig a hagyományos hajfestékeket részesítették előnyben. A természetes anyagokkal történő hajfestés gyakorlatilag elronthatatlan!
Hajfestés adalékmentes növényi anyagokkal. Miért jó választás?
Természetes hatású hajszínt kapunk, káros anyagok felhasználása nélkül. A természetes hajfesték az ősz hajszálakat is befedi. Kíméletes hajfesték: puha, selymes fényű, egészséges lesz tőle a haj. A korpásodás, a fejbőrviszketés enyhül, idővel eltűnik. Az allergiás reakció nagyon ritka. Mint minden anyag esetén, előfordulhat, de nem jellemző. Festés előtt érdemes bőrpróbát végezni a bekevert pasztával az alkar belső oldalán. Hajfesték-allergiások és kemoterápián átesettek is alkalmazhatják ezeket a hajszínezőket, mivel semmilyen káros hatású vegyi anyagot nem tartalmaznak. Kemoterápiás kezelés esetén mindenképpen javasolt egyeztetni a kezelőorvossal a természetes hajfestékek alkalmazása előtt, s ez esetben szükséges az előzetes bőrpróba is!
Milyen növényi anyagokkal lehet elérni a hajszínváltozást?
A három leggyakoribb természetes hajszínező a henna, az indigó és a cassia (szenna).
A henna (Lawsonia inermis) egy virágos cserje, mely Afrika szubtrópusi területein, Dél-Ázsiában és Észak-Ausztráliában őshonos. A henna növény levele önmagában nem színezi meg az emberi bőrt. Ahhoz, hogy jó minőségű festőanyag készüljön belőle, liszt finomságúra kell őrölni az előzőleg megszárított leveleket. A hajfestésre alkalmas henna tehát a cserje szárított leveleinek őrleménye. Ezeket a leveleket kézzel szedik le, megszárítják, majd megőrölik.
Az indigó (Indigofera tinctoria) egy zöld színű, Indiából származó növény őrlemény, gyakorlatilag olyan, mint a henna, viszont az illata inkább a fagyasztott zöldborsóra hasonlít. Ez is a növény szárított leveleinek az őrlésével készül.
A cassia, szenna vagy más néven szőke henna por a Cassia obovata leveleinek őrleménye. Zöld színű, jellegzetes növényi illattal. Természetes hajkondicionálóként, hajápolószerként az indiai nők már évezredek óta használják. A cassia pornak enyhe színező hatása is van: a világos vagy ősz alapszínű hajnak aranyfényt ad. Sötétebb alapszínnél azonban a színező hatás nem érvényesül, de a haj állapotának javítására jól használható.
Léteznek többféle növényi őrleményből álló, előre bekevert hajfestékek is, melyek szintén természetes módon festik be a hajszálakat.
Milyen hajszín érhető el természetes növényi festékekkel?
Festés előtt mindenképp érdemes próbafestést végezni; praktikus módszer, ha a fésülködés során kihullott hajat keverjük össze az előírásoknak megfelelően elkészített péppel. Hagyjuk állni, több óráig, majd nézzük meg a végeredményt. Próbafestést hajtincsen is végezhetünk.
Gyakori kérdés, hogy a természetes hajfestékek mennyire alkalmasak az ősz hajszálak színezésére. Ezek a festékanyagok befogják az ősz hajat is, bár némi színeltérés előfordulhat a végeredménynél, ha a hajban ősz és nem ősz hajszálak is vannak, mivel az ősz haj alapszíne más, mint a nem ősz szálaké, ezért az ősz hajon a vörös szín jobban érvényesülhet. Minél többször festjük felül a hajat, annál jobban eltűnik ez a színkülönbség. Ha a haj teljesen ősz, a tiszta henna élénk rézvörös, a tiszta indigó pedig kék színt eredményezhet, ilyen esetben érdemes a két por keverékét alkalmazni.
Hennát honnét? Csak megbízható forrásból!
Mindig alaposan nézzük meg a megvásárolni kívánt termék címkéjét, amikor hennát vásárolunk, mert egyes termékek megtévesztőek lehetnek. Bizonyosodjunk meg arról, hogy igazi, természetes henna port vásárolunk – sajnos a trükkös forgalmazók vonzó hívószóként használják a termékcsomagoláson a henna feliratot. Gyanúra adhat okot, ha ugyanabból a készítményből többféle színárnyalatot eredményező változat is létezik, sok esetben ugyanis fémsókat, vagy akár para-phenylenediamine-t* használnak, hogy többféle színt vagy extra csillogást érjenek el. (A para-phenylenediamine (PPD) káros kozmetikai összetevő, bőrön való használata nem engedélyezett!) Ezeknek semmi keresnivalójuk a hajon, ráadásul ha korábban festettünk hajat, ezek a fémsók reakcióba léphetnek a hajfesték maradványaival, és nemkívánatos színhatásokat eredményezhetnek. Vannak olyan természetes hajfestékek, amelyek többféle természetes növényi összetevő keverékéből állnak, de ha túl sok az összetevő, érdemes vásárlás előtt ellenőrizni, hogy azok természetes vagy mesterséges anyagokat jelentenek-e.
Hogyan kell használni a henna port? A festés menete
A festékanyagok savas környezetben aktiválódnak, ezért mindenképpen valamilyen savas anyagot kell a porhoz adnunk festés előtt, amikor masszává keverjük. Citromlé és víz keverékét javasoljuk ehhez. A víz minősége is fontos: ne legyen forró, mert a forrázás nem tesz jót a hennának! A vizet forraljuk fel, és hűtsük szobahőmérsékletűre, vagy használjunk desztillált vizet. Keverjük össze a henna port körülbelül krumplipüré sűrűségűre a folyadékkal, majd takarjuk le és tegyük félre. Fontos, hogy alaposan keverjük össze, ne maradjon csomós! Érdemes a folyadékot apránként adagolni. Fontos, hogy a fóliával letakart masszát hagyjuk szobahőmérsékleten (21-22 Celsius-fok) néhány órát állni, de akár hagyhatjuk egy egész éjszakát is érni. Ha nincs ennyi időnk várni vele, tegyük meleg, de ne forró helyre, 35 Celsius-fokon körülbelül két óra alatt megfelelő lesz a festéshez.
100 g henna körülbelül 3,5 deciliter folyadékkal keverhető megfelelő állagú pasztává.
Ne használjunk fém eszközöket! Olyan tálat használjunk, amit egy esetleges elszíneződés esetén nem sajnálunk majd!
Mielőtt a hajra kenjük, ismét alaposan keverjük össze a masszát, ha szükséges, tegyünk hozzá még a folyadékból – joghurtsűrűségűnek kell lennie. Előzetesen megmosott, száraz hajra vigyük fel!
Mivel a természetes festékanyagok erősen színeznek, ezt szem előtt tartva gondoskodjunk a festés körülményeiről (tegyünk a padlóra újságpapírt, a közelből távolítsuk el a ruhákat, olyan ruházatot viseljünk, amit nem sajnálunk stb.). Jó módszer, ha a fürdőkádban festjük a hajat, így a lepotyogó masszát rögtön le tudjuk öblíteni, s nem hagy maradandó nyomot. Festésnél használjunk gumikesztyűt! A haj tövét körben érdemes növényi olajjal bekenni, hogy a bőr ne színeződjön el, bár az enyhe vörösség néhány nap alatt lekopik.
Festés előtt fésüljük ki a hajat. Figyeljünk arra, hogy a masszából mindenhova elegendő mennyiség jusson. A felvitt festéket alaposan masszírozzuk a hajba, majd folpackkal tekerjük körbe, és törölköző turbánnal fedjük be kívülről, hogy melegen maradjon. A festéket hagyjuk a hajon 2-4 óráig. Tovább is maradhat, nem fog megártani! A lényeg, hogy ennél rövidebb ideig ne maradjon.
Lemosás: egyszerűen, a szokásos módon mossuk meg a hajunkat. Tartósabb lehet a végeredmény, ha festés után 1-2 napig nem használunk sampont.
Fontos tudni, hogy a haj a végleges színét festés után körülbelül három nap múlva nyeri el.
A henna adagolása hajhossz szerint
A mennyiségek irányadók.
100 g (vagy kevesebb) henna szükséges egészen rövid, vállig érő hajhoz
150-200 g henna szükséges félhosszú és közepesen hosszú hajhoz (vékony szálúhoz elegendő 150 g)
200-300 g henna szükséges vállig érőnél hosszabb hajhoz
400-500 g henna szükséges nagyon hosszú és sűrű hajhoz
100 g henna körülbelül 3,5 deci folyadékkal keverhető megfelelő állagú pasztává. Az első alkalom után a saját tapasztalatok függvényében érdemes megjegyezni a felhasznált festék mennyiségét. Első alkalommal érdemes a megadott mennyiségeknél kicsivel többet bekeverni, hogy ne fogyjon el festés közben, ezt követően már pontosan tudható, mennyi festékre lesz szükség. A bekevert massza hűtőben néhány napig tárolható, de le is fagyasztható. (Ez csak a tiszta henna pasztára érvényes. Az indigó a bekeverés után hamar elveszti a festőképességét.)
Szerző: Hegedűs Eszter, DEJAVU Világ
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.