Immunrendszerünk megfelelő működéséhez elengedhetetlen az egészséges bélflóra. Mit tehetünk ennek érdekében?
Hűvös, szeles időben gyakran jelentkeznek megfázások. Az ablakok becsukódnak, a közösségek zártabbá válnak, ami kedvez a cseppfertőzéses betegségek terjedésének.
Az interneten, a magazinokban rengeteg tippet kaphatunk, hogyan támogassuk immunrendszerünket természetes módszerekkel. Gyógyteákból, magas vitamin és antioxidáns-tartalmú receptekből rengeteget találunk. Most egy talán kevésbé hangsúlyozott, ám nagyon fontos témát emelnék ki.
A specifikus immunrendszerünk megfelelő működéséhez elengedhetetlen az egészséges bélflóra. Beleink falát több száz féle baktériumtörzs tagjai, nagyságrendileg 100 billió (1014) baktérium népesíti be. Ideális esetben ezek a baktériumok szőnyegként takarják, védik a bélfalat, segítik az emésztést, és az immunrendszerünk működését.
A baktériumflóránk segítségével jutunk hozzá néhány nélkülözhetetlen vitaminhoz: B1, biotin B7, pantoténsav, folsav. Egyes törzsek K-vitamint termelnek, ami elengedhetetlen a megfelelő véralvadáshoz, és befolyásolja a kalcium anyagcserét is. Jótékony bélbaktériumaink segítik a kalcium, magnézium és vas felszívódását (Ca, Mg, Fe).
Bélflóránk károsító faktorai az általunk fogyasztott gyógyszerek (antibiotikumok, fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók és kemoterápiás szerek), élelmiszer adalékok, finomított szénhidrátok, cukrok, valamint a stressz. Ezek hatására megbomolhat az egyensúly, a hasznos baktériumok helyett patogén (betegséget okozó) baktériumok és candida fajok (gomba) szaporodhatnak el, ami puffadást, hasi görcsöket, hasmenést vagy épp székrekedést okozhat, valamint gyulladáshoz, fáradtság, hajhullás, ételintoleranciák, allergiák és ekcémás bőrtünetek kialakulásához vezethet. Emellett változik a baktériumok az immunrendszerre kifejtett hatása is, immunrendszerünk védekező ereje csökken. Ezért érdemes hangsúlyt fektetni a bélflóránk egyensúlyban tartására.
A kedvező bélflóra kialakulását illetve fennmaradását probiotikus (élő, jótékony baktériumokat tartalmazó) és prebiotikus (a jó baktériumok számára táplálékot biztosító) ételekkel segíthetjük.
Probiotikumként használhatunk magas csíraszámú probiotikus készítményeket, valamint házilag készített probiotikus ételeket is. Nálunk legelterjedtebb prebiotikumok a furktooligoszaharidok, amik gyümölcsökben találhatók, valamit hagymafélékben és az inulin amit megtalálhatunk pl. a csicsókában is. A csicsóka Magyarországon könnyen termeszthető, szinte kiirthatatlan, 1-2 négyzetméteren megterem egy 4 tagú család éves szükséglete.
Kevesen tudják, hogy az egyik legjobb házi probiotikum a savanyú káposzta, és egyéb fermentált (tejsavasan erjesztett) élelmiszerek, valamint azok leve. Fontos, hogy házilag készítsük, vagy ismert termelőtől vegyük, ugyanis az ipari méretekben készített termékek többnyire vegyszeresen vannak gyorsérlelve, csomagolás esetén még hőkezelve is, ami miatt sokat vesztenek értékükből.
A savanyú káposzta, amellett, hogy kiváló probiotikum, rendkívül magas C vitamin tartalommal rendelkezik, régen hajóutak során a skorbut megelőzésére is használták. Dédanyáink idejében, amikor az egészségmegőrzés még ösztönös és hagyományokon nyugvó volt, a téli időszakban rendszeresen fogyasztottak savanyú káposztát.
Vannak, akik nem bírják a káposztaféléket, ilyen esetben (ha egyéb bélbetegség, ami rostszegény étrendet indokol, nem áll fenn) javasolt apránként, lassan bevezetni az étrendbe. Kezdetben 1-2 kanál savanyú káposztalé naponta, ami fokozatosan növelhető háromszor 1-2 kanálig, majd ha ez nem okoz kellemetlen tüneteket, lehet magát a káposztát is bevezetni.
Megfelelő bélfórával, egészséges táplálkozással, vitaminfogyasztással (főleg C-vitamin és D3-vitamin) hatékonyabban vesszük fel a harcot a téli időszak fertőzéseivel szemben. A lázas betegségek azonban, főleg gyermekkorban nem kerülhetőek el teljesen. A láznak fontos szerepe van a lelki fejlődésben. Egy-egy betegség után sokszor megfigyelhetjük gyermekünk változását.
Megbetegedés esetén engedjük szervezetünket védekezni!
Gondoljuk végig a recept nélkül vásárolható szerek használatának szükségességét! Sok esetben hosszú távon többet ártanak, mint használnak.
Ne csillapítsuk a lázat 39 fok alatt, ha egyéb súlyos alapbetegség nem áll fenn, hiszen az immunrendszerünk a láz, fehérvérsejtjeink és az általuk termelt faktorok segítségével képes leküzdeni a legtöbb kórokozót. Figyeljünk a folyadékbevitelre, a hosszan tartó magas láz, főleg kisgyermekek és idősek esetében kiszáradáshoz vezethet.
Ha a lázas állapot 3 napon túl is fennáll, kérjünk orvosi segítséget. Egyéves kor alatt minden lázas állapottal orvoshoz kell fordulni az ok tisztázása érdekében, hiszen a csecsemők immunrendszere még nem alakult ki teljes mértékben. Ilyenkor gyakori szoptatással segíthetjük a gyermek gyógyulását.
Amennyiben szükségessé válik antibiotikum alkalmazása, az orvos utasításait betartva szedjük végig a kúrát. Antibiotikum használata esetén különösen figyeljünk a bélflóra helyreállítására, hiszen a megfelelő bélflóra támogatja az immunrendszert. Ebben a probiotikumok, és a fermentált ételek segíthetnek. Egy antibiotikum kúra utána a bélflóra regenerálódása 3-4 hónapig tart!
Mindenkinek jó egészséget, és kellemes telelést kívánok!
1984-ben születtem, gyermekkoromban főleg a misztikus Kelet, Dél-Amerika és a meditációs technikák érdekeltek, az iskolában pedig a biológia és a kémia kötött le, így végül orvosi pályára kerültem. Szakdolgozatomat a neuropszichiátrián írtam betegségek és személyiségjegyek kapcsolatait vizsgálva. Az egyetem után rehabilitációs rezidens voltam, ritka betegségem miatt azonban 3 év után ott kellett hagynom a kötött munkaidejű, megterhelő orvosi munkát. Azóta – a gyógyulás útját kutatva – alternatív orvosok mellett dolgoztam, és természetgyógyászatot tanultam (fitoterápia, recall healing, AMM). Mivel állapotom kordában tartásában sokat segít a diéta, ennek összefüggéseibe is beleástam magam.
Szeretek sütni, főzni, igazi kihívásként élem meg, hogy mindenevő párom, és két eleven kislányom is szívesen megegyék az egészséges, gluténmentes ételeket, amiket készítek.