„Nárcisztikus férfit szerettem.” Kata reagált pár olvasói kommentre
A „Nárcisztikus férfit szerettem” címmel magazinunkon közreadott olvasói történetre többszáz komment érkezett a Facebook oldalunkon. A bejegyzést eddig több mint 320 ezren látták, Kata történetét pedig közel 30 ezren olvasták el. Az egészben az a szép, hogy a bejegyzés Kata Facebook hírfolyamában is megjelent, látta a kommenteket is. A történetből ugyan nem derül ki, de Kata már rég lezárta ezt a kapcsolatot, s mint mondja, kellő távolságban tud visszanézni rá, már nem dúlja fel érzelmileg. Úgy gondolta, rajtunk keresztül reagál néhány olvasói kommentre. Érdemes előtte elolvasni a történetet, aki nem ismerné, itt található >>
***
Olvasói komment: „Ezt mind meg tudta vele tenni? Normális ember ennek a töredékéért is azonnal felelősségre vonja a másikat.”
Kata: „Sok mindent meg tudott tenni velem, de ez nem jelenti azt, hogy ne reagáltam volna mindig arra, ami rosszul esett tőle. A kapcsolatunk elején folyamatosan visszajeleztem, de a végefelé már nem, addigra belefáradtam. Talán két hónapja lehettünk együtt, amikor először szakítani akartam Péterrel. Úgy gondolom utólag is, hogy már az elején elég jól láttam a személyisége árnyoldalait, és emiatt rendesen szenvedtem. Nemcsak velem viselkedett Péter furcsán, feltűnt, hogy például étteremben, egyéb helyeken elég flegmán viselkedik másokkal, az idegeneket is szerette froclizni. Humorosan tálalta és ez némileg tompította az otromba megnyilvánulásait, de még így is zavaró volt, és nekem nagyon szokatlan. Soha azelőtt nem találkoztam ilyen személyiséggel. Decemberben kértem, hogy tartsunk szünetet. A karácsonyt külön töltöttük. Hetekig nem találkoztunk, ezalatt kitartóan bombázott telefonhívásokkal, „szerelmes” üzenetekkel. A munkahelyemre nagy csokor virágot küldött futárral, ami nagyon zavarba hozott, nemcsak a kolléganők reakciói miatt. Aztán közölte, hogy megszervezett nekünk egy külföldi búcsúutat Valentin-napra. És igen, január közepére elgyengültem, visszaengedtem. Péter grandiózus hódító volt. Visszatérve a kommentre: minden alkalommal jeleztem, ha a viselkedésével megbántott vagy nem tartottam szalonképesnek, de ez őt nem hatotta meg, úgy tett, mintha nem értené, miről beszélek. Aki világéletében így működött, hogyan tudna megváltozni, ha nincs benne belátás? Sok időmbe telt, mire ezt megértettem.
Olvasói komment: „És akkor most mi a tanulság? Az ex-ek csalódtak, de a kérdés, hogy Péter hogy érzi magát így, ahogy van. Úgy tűnik a csajok nem tudták milyen, nem ismerték azt akihez hozzámentek. Mégis úgy döntöttek, hogy együtt akarnak élni ezzel az ismeretlen emberrel. Vajon miért? Szeretetből? Pánikból? Más érdekből? Tán a jó anyagiak miatt?”
Kata: „Péter lehengerlő, szuperintelligens és jól is néz ki. A szakmájában sikeres, nemzetközi viszonylatban is. Sok helyen megfordult a világban, sokan ismerik. Egzisztenciálisan is jól áll. Ezek nyilván imponálóak egy nőnek, nekem is imponált. Erős vonzalom alakult ki közöttünk, ahogy mondják, működött a kémia. Ha ez nincs meg, engem teljesen hidegen hagyott volna, mije van, mije nincs. Hogy a volt feleségek miért mentek hozzá, nem tudom, nyilván hasonló „okok” miatt. Felszínesen ismerem őket, Péter elmondásaiból. Az egyikük Péterhez hasonlóan jó anyagi körülmények között élő férfit választott a válás után, ennek ellenére asszonytartásért perelte Pétert. A bíróság elutasította. Azt hamar felismertem, hogy Péter nyesegeti a szabadságomat, az önbizalmamat, miközben a külsőségekre adott, elvárta például, hogy jól nézzek ki. Megtehettem volna, hogy én is otthon maradok, hiszen jól keresett, de nem adtam fel a munkámat, a terveimet, képeztem magamat. Szerintem az ilyen típusú férfiak mellett nem vidám dolog háztartásbelinek, kitartottnak lenni, mert ez egyenes út a kiszolgáltatottsághoz, alárendelődéshez. Így nagyon nehéz kilépni a rossz kapcsolatból. Hálás vagyok, hogy nem született gyerekünk, így könnyebben ment az elválás.
Olvasói komment: „Sok nő anyagi érdekből választ. Látja, hogy az ember hajt, dolgozik mint a gép és jó anyagi helyzetben van. A csaj meg szeretne potyázni. Viszont ha dolgozunk, akkor nincsen időnk romantikázni… A csaj pofára esik, mert ugye a vágyott pénz megvan, de nem kap minden reggel vörös szőnyeget és tapsvihart…”
Kata: „Amikor beleszeretünk valakibe, nem a pénzébe szeretünk bele. Ha a másik pénzét szeretjük, az nem szerelem. Péter sok helyre elvitt, tudott gáláns is lenni, de volt saját keresetem, hitelből kisautóm, és a szüleimnek köszönhetően egy kis lakásom. Nem Péter rakott össze. A szakmám, munkahelyem révén én is sok mindenben tudtam segíteni neki. Hogy nőként a vörös szőnyegre várnánk és tapsviharra? Cinikusan hangzik, mintha Pétert hallanám.”
Olvasói komment: „Mindenki nárci valamilyen szinten. Nők is!!!”
Kata: „Szerintem az egészséges (!) egoizmus, ami mindannyiunkat életben tart, vagy akár a hiúság nem tévesztendő össze a nárcisztikus személyiségzavarral. Aki hiú, lehet ellenszenves vagy megmosolyogtató, de valójában ártalmatlan, mert nem akarja lenyomni, elnyomni, leuralni a másikat, csupán csak elvan önnön magával, jóságával, szépségével, okosságával stb. Egy nárcisztikus ember ennél sokkal keményebb, komoly lelki sérüléseket okoz másoknak.
Olvasói komment: „16 évembe telt mire rájöttem! Dupla életet élt egy nővel 8 éve, mire kiderült. Teljesen kicsinált minket, sajnos a kislányomat is, most próbáljuk összeszedni magunkat, de most már simán felismerném a jeleket! Hazudnak folyamatosan és mindenki azt hiszi kívülről tényleg, hogy ők a jók, de ez csak a látszat, aljasok.”
Kata: „Sajnálom, mielőbbi felépülést kívánok! Nem ismerem az urat, de abban szerintem van igazság, hogy a külvilág szemében a bántalmazók, nárcisztikusok nem tűnnek „aljasnak”. Péter esetében is így volt. Sokak szemében ő egy humoros, megnyerő fickó, aki elég jól boldogul az életben. Bár azt tudták róla egy-egy eset kapcsán, hogy kemény ellenfél és nagyon nehéz legyőzni. Ha valaki belepiszkált a dolgaiba, azt nem hagyta békén, legális módokon, kitartóan próbálta ellehetetleníteni. Ez is elég félelmetes volt. De sokan szerették, jó társaság volt, és persze érdekük is fűződhetett ahhoz, hogy jó kapcsolatban legyenek. Hozzáteszem, Péter szakmájában szerintem elég sok a nárcisztikus típus. Azt elárulom hogy Péter nem ügyvéd vagy jogász, egyúttal elnézést minden jóravaló, rendes jogászembertől. Akinek nem inge…”
Szerkesztői megjegyzés, témába vág: LÚG címmel könyv született Renner Erika történetéről. Erikát a volt szeretője, Bene Krisztán kórházigazgató-orvos csonkította meg lúggal. A másodfokú eljárásban a „lúgos orvost” védő ügyvéd, valamint az ezen ügyvéd által felkért orvosszakértő eljárása, szerepvállalása is igen tanulságos >>
Olvasói komment: „Már az is baj, ha valaki a munkájának él? Ha pediglen nem dolgozik, az a baj. Mit akar ez a Kata tulajdonképpen?”
Kata: „Szerintem nem jó, ha valaki csak a munkájának él. Hogy mit akarok? Érzelmi biztonságot, bizalmat, enélkül nem tudom átadni magam a másiknak. Na és egyenlő mércét, kiegyensúlyozott partnerséget. Péternél ezek nem működtek.”
Olvasói komment: „Ezeket miért nem szűrik ki a nők a kapcsolat elején? Állandóan tesztelnek, de ezeken csodálkozom, hogy a nagy problémákat nem látják. Az öltözködési hibákon meg rögtön kiakadnak…”
Kata: „Mint írtam fentebb, elég hamar kiszúrtam, mert Péter totálisan más volt, mint a „normális” vagy elvárt vagy amihez az ember lánya korábban hozzászokott. Nem volt antiszociális, tudott viselkedni társaságban, de számára sosem volt kérdés, hogy bárkivel szemben lehet szemtelen, beszólogatós, ha rajta múlik, még Erzsébet királynőt is lehellózza. Ezt nevezhetjük lazaságnak, megnyerő magabiztosságnak is, de ez mellébeszélés lenne.”
Olvasói komment: „Ahogy elnézem, elég sok lelki beteg nő is járkál közöttünk. Én amondó vagyok, hogy zsák a foltját.”
Kata: „Ez igazán kedves! Az igaz, hogy a választásunk rólunk is árulkodik. Nekem nagyon sokat jelentett Péter ereje, de hamar csalódtam, mert nem volt nyugalom. Mindig volt valami, amit vissza kellett vernem, ami ellen védekeznem kellett vagy kikérni magamnak. Négy évbe telt, mire beláttam, hogy ez a kapcsolat olyan hullámvasút, amiben egyre többször vagyok mélyen. Elhatároztam, hogy kilépek, mert ha így marad, rámegyek.”
Olvasói komment: „Ez nem nárcisztikus személyiség, rossz a diagnózis. Szerintem a cikk írójának fogalma sincs mit jelent nárcisztikus személyiségnek lenni, nem ért hozzá.”
Kata: „Nem vagyok pszichológus, de elég sokat tudok a nárcisztikus személyiségzavarról, miután érintetté váltam.”
Olvasói komment: „Kata hülye volt. Röviden.”
Kata: „Kata szerelmes volt.”
Olvasói komment: „Ha akart, változott volna. Szeret köcsög lenni, ennyi.”
Kata: „Péterről annyit tudok, amennyit a nyilvánosságban hallani lehet róla. (Nem celeb!) A szakmájában továbbra is sikeres. Hogy a magánélete hogyan alakult, azt nem tudom. Másfél éve van új kapcsolatom, menyasszony vagyok. A vőlegényem teljesen más személyiség, mint Péter volt. Mellette nincs állandó nyugtalanság bennem. Megélhetem, milyen, amikor jól szeretnek és érzelmi biztonságban élhetek. Nem gondolom, hogy Péter szeretett velem köcsög lenni, sokszor nem is érezte magát köcsögnek, nem értette, miért vagyok rosszul. Ami viszont jellemző rá, ha valaki belepiszkál a dolgaiba vagy egyszerűen csak így éli meg, brutális ellenféllé válik, buldózerként harcol. Attól a Pétertől az Isten mentsen meg mindenkit, olyankor tényleg köcsög.”
***
Olvasói komment: „Nárcisztikus nőt szerettem, olyan cikk nincs ugyebár?”
Szerkesztő: Bárki megírhatja a történetét, várjuk!
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.