Nárcisztikus férfit szerettem. Kata története

Egy korábbi filmjegyzetünk a nárcizmusról a felszínt kapargatta. A cikket sokan olvasták el, és a visszajelzések csak igazolják, hogy ez a nehéz és lélektanilag rendkívül összetett téma sokakat érint és/vagy érdekel. 

Miért válik valaki nárcisztikussá? Mi lehet a lélektani eredője? Milyen a tipikusan nárci játszma? Hogyan lehet kivédeni?

Nem állítható biztosan, hogy minden nárcisztikus emberben egy sérült gyerek működik, de az biztos, hogy a családi minta és korai élmények meghatározóak. Kata képes volt ezt kívülről látni, de ez csupán a megértéshez segítette hozzá, a megoldáshoz nem. A kapcsolatát nem tudta megmenteni. Időben felismerte, hogy önmagát kell megmentenie.

***

Péter, Kata volt szerelme, sikeres, jó intellektusú férfi. Amolyan karrierista típus; a munkájának él. Szinte kizárólagosan a munkájának. Nem keresi és nem is találja az egyensúlyt a család és a hivatása között. Saját céget visz, erős benne a versenyszellem, hétvégenként, sőt, ünnepnapokon is nehezen áll le. Erre két házassága ráment – két feleségtől három gyerek született. Mindkét válását drámaként élte meg, leginkább az anyagi vonzat miatt; mind a kétszer az asszonyok hagyták el, új szerelembe menekülve. Péter szerint a feleségei kihasználták, becsapták, a haragot a gyerekek kedvéért sem tudta magában feloldani.

Kata négy évig bírta Péter mellett. Nehezen indult a kapcsolatuk, Katát zavarta, hogy a férfi elvált apa, zavarták a játszmázó, betartó exek, de – mint mondja – beszippantotta ez a szerelem. Péter megnyerő volt, különleges és hősszerelmes. Kapaszkodott Katába, még nem volt túl a második házasságán/válásán. Katát elbűvölte, de az első évben, Kata hezitálása miatt többször szakítottak. 

Aztán összebútoroztak. Kata költözött Péterhez a gyerekek miatt. Péter volt helyzeti előnyben, és elég hamar el is kezdte éreztetni ezt.

Péter mindent kontroll alatt akart tartani. Nem szerette, ha Katát meglátogatják a barátai, rászólt, ha túl sokáig szellőztetett, vagy az ingét nem vasalta ki. Ha Kata vett ételt, Péter szó nélkül eltüntette a hűtőből, de Kata ugyanezt büntetlenül nem tehette meg. Magához nagyvonalú volt, de Katával filléreskedett. A munkájáról imádott beszélni, kikövetelte a dicséretet, ő viszont ebben is fukar volt, Kata munkáját, teljesítményét leértékelte, bántó megjegyzésekkel illette. Féltékeny volt, ha a jelenlétében leállt beszélgetni egy férfival, ugyanakkor elvárta, hogy Kata csendben tűrje az ex-nejek fantom-jelenlétét, telefonjait, Péter állítólagos hétvégi, éjszakai túlóráit. Ha Kata nagy ritkán kimozdult otthonról, óránként jött Pétertől egy-egy kontroll telefonhívás. Nem egyszer elment Kata után, hogy ellenőrizze, ott van-e, ahova menni készült. 

Állandósult a provokáció. Katikának hívta mások előtt – tudta, hogy Kata utálja ezt. Máskor latin kifejezésekkel bombázta, hogy Katát tesztelje, megleckéztesse. Gúnyos kacajjal reagált, ha Kata nem értett valamit.

Elvárta, hogy Kata igazodjon hozzá, a programjaihoz, de azt rosszul tűrte, ha neki kellett ugyanezt tennie. Katában egy idő után állandósult a gyomorgörcs és a szégyenérzet. Az otromba sértésekre eleinte zokogógörcsökkel reagált. A férfi azonban nem volt képes kezelni a könnyeket, olyankor elmenekült, és magára hagyta Katát.

Kata később megkeményedett, az otromba, provokatív megnyilvánulásokat dühvel, erővel reagálta le. Elfogytak a könnyei, hangos, kiabálós lett. És Péter ezekre a reakciókra sokkal jobban reagált, mint a sírásra. Egész jól tűrte, nem menekült el. Kata viszont utálta magát. Utálta, hogy fúria lett. Nehezítette a helyzetet, hogy Péter az exeivel is harcban állt. Folyton úgy érezte, hogy többen vannak a kapcsolatban, mint kellene.

Kata néhány idegösszeomlás után végül a szakítás mellett döntött. Elköltözött, pont úgy, ahogy a feleségek: bejelentés nélkül. Azt mondja, a lehető legjobban cselekedett, megkímélt mindenkit az utolsó nagyjelenettől. Megírta Péternek, hogy másba szerelmes és hamarosan feleség lesz. Ez hatott. Nem született gyerekük, és Kata örül ennek. Így szabad lehet, nem kell harcolnia a felszínes apai figyelem, a késve érkező gyerektartás miatt, mint a volt feleségeknek.

***

Péter értelmiségi családból származik. Apja rendkívül pedáns, rendkívül szigorú ember. Érzelmeknek az ő világában nincs helye. A teljesítmény számít, semmi más. Anyja – talán épp ehhez alkalmazkodva – állandó kontroll alatt tartja az érzelmeit és férjének mindenben igazat ad. Péter nem csonka családban nőtt fel, csak érzelmi elfojtásban. Édesapja dominanciamintáját továbbvitte, az anyai minta – melyben a nő végletesen alárendelt – a párkapcsolataiban képeződik le. Felnőtt emberként sem tud mit kezdeni az érzelmekkel – nincs megfelelő mintája erre. Az elgyengülés és könnyek elől menekül. Túlzott kontrollt akar gyakorolni mások felett, kapcsolataiban az elnyomó – domináns – szerepét veszi fel. Számára ez jelenti a biztonságos működést. Kata a kapcsolat elején nem érzékelte a jeleket, bár Péter előélete zavarta és érzékelte az ex-nejekkel folytatott küzdelmeket, csak lakva bontakozott ki előtte a férfi személyisége.

Kata szerint Péter nem rossz ember, hanem rosszul működő ember. Egy sérült kisgyerek lakik benne, akihez nehéz hozzáférni. S mintha épp ez ez lenne a célja: ne férj hozzám, nem engedem! Gyerekesen elfogult magával, gyermeki nyersességgel tud provokatív és bántó lenni. Nem tud kiegyensúlyozottan együttműködni. Ha ad, azt szóvá teszi, ha kap, azt természetesnek veszi. Gyermeki reakció ez is. Az ártalmas hatásokat közönnyel lehet leginkább kivédeni, ám ez már a kapcsolat végét – a szabadulást – is jelenti.

Nyitókép: Olya Adamovich/Pixabay

Szépítők Magazin

2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.