Mi lesz, ha…? A szorongással való hatékony megküzdésről írt könyvet Szondy Máté klinikai szakpszichológus
Van egy gyakran idézett gondolat a (kóros) szorongás kapcsán: „Ha egy problémának van megoldása, akkor felesleges az aggódás. Ha nem lehet megoldani, akkor az aggódás sem segít.”
Be kell látni: a szorongás nem a barátunk…sőt! A tetterőt, a vitalitást, a jókedvet öli ki belőlünk, pedig ezekbe tudunk kapaszkodni a mindennapokban. Népbetegségként említik sok helyen, bár azt cáfolhatnánk, hogy a mai kor áldatlan hozadéka lenne – a régi korok embereinek is voltak komoly nehézségeik: betegség őket is fenyegette, háború háborút ért, rengetegen nélkülöztek…és még sorolhatnánk.
Sok minden változott, és változik, de az alapélmény vagy inkább ősfélelem, nem tűnik el az emberből. Az ősbizalom, a biztonság vágya mindannyiunkban mélyen él, s ha ezt bármi, bárki által veszélyeztetve látjuk, úrrá lesz rajtunk a szorongás, a félelem. A félelem és a szorongás rokon fogalmak, de a szakirodalom szerint nem ugyanaz. A félelemnek általában van konkrét tárgya, ám a szorongás nehezebben megfogható vagy azonosítható be. Tárgy nélküli félelemnek is nevezik vagy előrevetített félelemnek.
Tehát szorongunk akkor is, amikor még nincs baj, pusztán annak a gondolata, érzete tölt el bennünket szorongással, hogy a baj bekövetkezhet (igen, sajnos bekövetkezhet), és elveszítjük a lábunk alól a talajt (igen, sajnos bárki kerülhet krízishelyzetbe).
Sokan beletörődnek, elfogadják, hogy a szorongás áthatja a mindennapjaikat – pedig bizonyára érzik és értik, hogy miként hat mindez az életminőségükre…
A szorongásos zavarok a leggyakrabban előforduló mentális zavarok. Ennek ellenére jellemző, hogy rejtve maradnak, gyakoriak a kezeletlen kórképek. A szorongás megnyilvánulási formái sokfélék, ide sorolható a pánikroham, a pánikzavar, a különböző fóbiák és a generalizált szorongásos zavar mint összetettebb kórkép. Jellemzőek lehetnek a testi tünetek is, nem ritka ezért, hogy az érintettek hosszadalmas és felesleges orvosi kivizsgálások során esnek át. Nehezen hiszik el, hogy nem a testük beteg, hogy a problémáik lelki eredetűek.
Minden kutatás azt mutatja – és a legtöbben saját környezetünkben is érzékeljük –, hogy mindennapjainkat egyre több szorongás hatja át. Ez a tendencia már jó néhány éve tart, de a világjárvány, a destabilizálódó nemzetközi politikai helyzet és a klímaváltozás hatásai nyomán ugrásszerűen fokozódott. Egyesek arról számolnak be, hogy a szorongásuk már nemcsak bizonyos helyzetekben jelentkezik, hanem szinte állandó aláfestése lett az életüknek. Olyan nagyságrendű problémáról van szól, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.
– A szorongás eredendően azt a célt szolgálja, hogy szervezetünk tartalékait mozgósítva elkerülhessük vagy leküzdhessük a veszélyhelyzeteket. Ám sokszor ahelyett, hogy segítségünkre lenne, az életünket megbénító problémává válik. Rontja a teljesítményünket, és olyan szenvedést okoz, hogy akár ártalmas eszközökkel is igyekszünk megszabadulni tőle. Görcsösen kapaszkodunk bizonyos dolgokba vagy emberekbe, alkoholhoz vagy drogokhoz nyúlunk, túlhajtott tevékenységekkel (például munkával, vásárlással, szexszel, sporttal, képernyőhasználattal) próbáljuk elterelni a figyelmünket róla. És nagyon gyakran: elkezdjük beszűkíteni az életünket. Olyan dolgokról mondunk le, amelyek célt, értéket és fejlődést jelentenének számunkra, azonban el kellene viselni hozzá bizonyos fokú szorongást – hívja fel a figyelmet dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus a Mi lesz, ha…? c. könyvében.
Mi lesz, ha…?
Ez a könyv arra szolgál, hogy jobban megismerjük a saját szorongásunkat és megtanuljuk hatékonyan kezelni azt. Bizonyos esetekben a szorongás teljesen megszüntethető, máskor pedig arra kerül a hangsúly, hogy miként csillapíthatjuk azt elviselhető mértékűre, és valósíthatjuk meg a jelenlétében is mindazt, amit szeretnénk – hogyan élhetünk az időnkénti szorongással együtt is tartalmas, eredményes életet.
Dr. Szondy Máté – a korábbi könyveihez hasonló módon – tudományos alapokra támaszkodva vizsgálja a témát, és kínál komplex programot a szorongás kezelésére. Szó esik a testmozgás, a táplálkozás, a környezet, az emberi kapcsolatok szerepéről, a szorongáskeltő gondolatok kezeléséről, az önmegnyugtatás egyszerű és természetes módjairól, valamint az úgynevezett expozícióról, vagyis arról, hogy miként tudunk közelebb menni a szorongásunkhoz. Ha ugyanis elég gyakran és elég közel merészkedünk félelmünk tárgyához, az jó eséllyel elveszíti hatalmát felettünk. Kapunk egy vészhelyzeti túlélőkészletet is intenzív szorongás esetére, és azt is végiggondolhatjuk, mit kezdjünk azokkal a félelmekkel, amelyek nem csupán lehetséges rossz forgatókönyvekre, hanem elkerülhetetlenül bekövetkező, súlyos problémákra vonatkoznak.
Van, amikor magán a szorongáskeltő helyzeten is változtatni lehet, míg máskor az olyan jellegű vagy nagyságrendű, ami meghaladja az egyén lehetőségeit. Ám ilyenkor is van mit tenni, hogy minden nehézség és csakugyan szorongató tényező dacára is javítsuk a közérzetünket, fokozzuk az eredményességünket – és hogy némi szorongás mellett is eredményes, tartalmas, értékes életet élhessünk.
A 278 oldalas könyv a Kulcslyuk Kiadó gondozásában jelent meg 2023-ban
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
