Mélységek és magasságok. A szülői lét hullámvasútja
Egyik legjellemzőbb transzgenerációs örökségünk, hogy sokszor attól tartva éljük az életünket, hogy valaki folyton árgus szemmel vizslat bennünket és azonnal lecsap méltatlankodva, ha valami nem helyénvalót vél felfedezni a tetteinkben. Mindannyiunkkal előfordult már, hogy olyan elvárásoknak akartunk megfelelni, amelyeket nem mi állítottunk fel magunk elé. Kik állították fel? És miért elénk? A szüleink? A társadalom? […]
pszichológus
Hiszem, hogy abban a pillanatban, amikor megfogalmazódik bennünk a gyermek gondolata, szülőkké válunk. Azonban a fogantatástól a kisgyermekkorig tartó út során érünk igazán anyává és apává mely szerepünket életünk végéig finomhangoljuk. Gyermeket nevelni nem egyszerű feladat, és egyikünk sem tökéletes anya vagy apa. Amikor megtorpanunk, jól jöhet egy szakértő útitárs, akivel belekezdhetünk egy belső munkába, kezünkbe kapva egy mankót, amely emlékeztet arra, hogy pontosan elég, ha ELÉG JÓ apa és anya vagyunk, és ha elhisszük, hogy minden nap lehetőségünk van változtatni és olyan szülővé válni, akire a gyermekünknek szüksége van.
